Számviteli törvény változások 2016. január 1.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítását már elfogadta az Országgyűlés. Az európai uniós számviteli jog követelte módosításokat 2016. január 1-től kell alkalmazni, de érdemes már most áttekinteni a változásokat, hisz olyan hamar eljön az év vége, és a változással kapcsolatos teendőket még idén át kell tekinteni, az esetleges szükséges lépéseket meg kell tenni. Írásunkban a teljesség igénye nélkül említjük meg a változásokat.

Változtak az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozó értékhatárok. A változás kedvező, az értékhatárok növekedésével lényegesen több vállalkozásnak lesz lehetősége arra, hogy az egyszerűsített beszámoló követelményei szerint mutassa be vállalkozásának gazdasági és pénzügyi alakulását.

Az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás jogosult egyszerűsített éves beszámoló készítésére, amelynél két egymást követő évben a felsorolt három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot
éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 50 főt

2016. január 1-től nem kell az anyavállaltnak konszolidált éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két üzleti évben az alábbi mutatóértékek közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

mérlegfőösszeg a 6 milliárd forintot
éves nettó árbevétel a 12 milliárd forintot
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 250 főt

A mikrogazdálkodói beszámoló készítésének a lehetősége 2016-tól is megmarad, itt az értékhatárok sem változnak. Vagyis az a vállalkozás készíthet mikrogazdálkodói beszámolót, melynél az egymást követő két üzleti évben az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az értékhatárokat:

mérlegfőösszeg a 100 millió forintot
éves nettó árbevétel a 200 millió forintot
az átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 10 főt

Új kifejezés a jelentős tulajdoni részesedés, melynek a társult vállalkozás minősítésénél, valamint az egyes mérleg- és eredmény-sorok megbontásánál lesz jelentősége.

Jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozás. Jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozás tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő, vagy más módos meghatározott jog, amelynek mértéke meghaladja a 20%-ot.

Jövő év januárjától megváltozik a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalma is. Számviteli szempontból nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a társult vállalkozás. Kapcsolt vállalkozás lesz jövőre az anyavállalat és annak leányvállalatai.

Társult vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalt vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.

2016. január 1-től új fogalom a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fogalma. Ezekre a vállalkozásokra részletesebb közzétételi szabályok vonatkoznak, és nem alkalmazhatják az egyszerűsítési lehetőségeket sem a beszámolás, sem a könyvvizsgálat terén, vagyis 2016. január 1-től ezek a gazdálkodók értékhatártól függetlenül könyvvizsgálatra kötelezettek.

Azt, hogy mely gazdálkodó minősül közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, külön törvény nevesíti (2007. évi LXXV. törvény 2.§-ának 19. pontja)

2016. január 1-től megváltozik a mérlegben a Befektetett pénzügyi eszközök, a Követelések, az Értékpapírok és a Kötelezettségek részletezése. Új tételek kerültek bevezetésre:

jelentős tulajdonosi részesedések
jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni követelések
jelentős tulajdonosi részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni kötelezettségek

2016. január 1-től nem alkalmazható a „B” típusú eredménykimutatás.

Az eredménykimutatásból kikerültek a rendkívüli tételek, valamint a fizetendő osztalékra vonatkozó sorok. A rendkívüli bevételek és ráfordítások sorai bekerülnek az egyéb és pénzügyi bevételek és ráfordítások tételei közé. A pénzügyi műveletek tételeinek a struktúráját is módosították.

Egyéb tételek között kell elszámolni a korábbi rendkívüli tételek közül:

a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átadását
az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást, követeléselengedést
fejlesztési célú pénzátadást, támogatást
térítés nélküli eszközátadást és eszközátvételt

Pénzügyi tételek között kell elszámolni a korábbi rendkívüli tételek közül:

az egyéb tételeknél felsorolt tételeket, ha azok részesedéshez vagy értékpapírhoz kapcsolódnak
a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó tételek
jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó tételek

2016. január 1-től az osztalékot a döntés napjával kell elszámolni. Emiatt az eredménykimutatásban a Mérleg szerinti eredmény tétel is megszűnik. Az eredménykimutatás utolsó sora az Adózott eredmény lesz.

Az osztalékfizetésre, az osztalékelőlegre, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésre, a saját részvény vagy üzletrész visszavásárlására vonatkozó szabályok is módosulnak a törvény új rendelkezéseinek megfelelően.

Tárgy évi veszteség esetén a tárgyévet követő üzleti évben csak a negatív adózott eredménnyel korrigált szabad erdménytartalék fizethető ki osztalékként.

Az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében új kötelezettségként ki kell mutatni:

a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét illetve azok jellegét
be kell mutatni az értékpapírok értékesítése, beváltása kapcsán az egymással szemben elszámolt ráfordítások és bevételek összegét
jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások jelentős tételeit
be kell mutatni a bérek mellett a béreket terhelő járulékokat is

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében külön be kell mutatni a számviteli politika szerinti jelentősnek minősülő tételek összegét és tartalmát.

Írásunkban nem tértünk ki minden változásra, mely a számviteli törvény rendelkezéseit érinti!

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból