A munka díjazása, a bérpótlék

A 2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről XII. fejezet 66. pontja (139-145.§) határozza meg a bérpótlékokra vonatkozó szabályokat.

Alábbi írásunkkal igyekszünk betekintést nyújtani a bérpótlékok fajtába, mikor és melyiket lehet vagy kötelező alkalmazni.

A bérpótlék a munkavállalót mindig rendes munkaidőre járó alapbérén felül illeti meg. Számításának alapja általában a munkavállaló egy órára járó alapbére. A havi alapbért teljes napi munkaidő esetén 174 órával, részmunkaidő esetén ennek arányos részével kell osztani.

Bérpótlékok fajtái:

  • műszakpótlék
  • éjszakai pótlék
  • vasárnapi pótlék
  • munkaszüneti napi pótlék
  • pótlék a rendkívüli munkavégzés idejére
  • pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka
  • készenlét, ügyelet idejére járó pótlék

Műszakpótlék: mértéke 30%, és a 18 és 06 óra közötti munkavégzés idejére jár. A munkavállaló akkor jogosult műszakpótlékra, ha a beosztás szerinti munkaidejének a kezdeti időpontja rendszeresen (rendszeresnek tekintendő, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete naponta legalább egyharmada eltér, és legkorábbi és legkésőbbi kezdés időpontja között legalább négy óra eltérés van) változik, és a fent említett időpontban munkát végez.

Éjszakai pótlék: mértéke 15%. Akkor jár, ha a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, valamint a munkavégzés 22 óra és 06 óra közé esik, és a munkavégzés időtartama legalább egy óra. A munkaszüneti napon éjszaka végzett munka esetében a munkaszüneti napra járó béren és pótlékokon felül illeti meg az éjszakai pótlék.

Vasárnapi pótlék: vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék jár. Abban az esetben, ha a munkavállalót olyan tevékenység keretében foglalkoztatják, ahol a vasárnapi munkavégzés a tevékenység sajátosságából fakad, úgy nem jár a vasárnapi pótlék. Az alábbi esetekben jár pótlék:

  1. ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésére kötelezhető és erre több műszakos tevékenység vagy a készenléti jellegű munkakörben kerül sor, illetve a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik;
  2. a rendkívüli munkaidőre a fenti 1. pontban foglalt esetekben, valamint akkor, ha a munkavállaló a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető, pl: bankban alkalmazott munkavállalóknak elrendelt vasárnapi munkavégzéskor, vasárnapi pótlék jár.

A Munkatörvénykönyv meghatározza, hogy milyen esetekben osztható be a munkavállaló vasárnapra, mint rendes munkaidőre. Ezek a következők:

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • az idényjelleggel,
  • a megszakítás nélkül,
  • a több műszakos tevékenység keretében,
  • a készenléti jellegű munkakörben,
  • a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés során,
  • a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint
  • a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló.

Munkaszüneti napi pótlék: mértéke 100%,. A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén arra tekintet nélkül is megilleti, hogy munkavégzés hiányában jogosult-e díjazásra. (Mt.146.§).  A pótlék húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is alkalmazandó.

Rendkívüli munkavégzés idejére járó pótlék: rendkívüli munkavégzés az amennyiben a munkavégzésre nem a munkavállaló rendes munkaidejében, hanem azon felül kerül sor. A napi munkaidőn felül végzett munkáért a pótlék mértéke 50%, vagy az elvégzett munka időtartamának megfelelő szabadidő, melyre az alapbére arányos része jár.

Pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka: Mértéke 100%, illetve 50%, ha a munkáltató a ledolgozott pihenőnap helyett másik pihenőnapot is biztosít. A munkáltató által biztosított másik pihenő napra külön díjazás a munkavállalót nem illeti meg.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkavégzés: Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el. A munkavállaló jogosult a rendes munkabérére, és a munkaszüneti napra járó 100% bérpótlékra.

Készenlét, ügyelet idejére járó pótlék: 20% bérpótlék jár a készenlét idejére, illetve 40% pótlék jár az ügyelet idejére.

Készenlétnek nevezzük, amikor a munkavállaló a rendelkezésre állási időszak alatt a tartózkodási helyét saját maga határozhatja meg.

Ügyeletnek nevezzük, amikor a rendelkezésre állási időszak alatt a munkavállaló tartózkodási helyét a munkáltató határozza meg.

Ez a „bérpótlék” elem annyiban tér el a többitől, hogy abban az esetben, ha tényleges munkavégzés nem történik, a munkavállalót a pótlék nem a rendes jövedelmén felül illeti meg. Tényleges munkavégzés esetében a munkavállaló az arányos munkabérén felül jogosult a pótlékra.

Szeretném megjegyezni, hogy a munkaszerződésben a felek megállapodhatnak a pótlékokat magába foglaló átalányban is. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a munkavállaló nem kerülhet arányosan kedvezőtlenebb helyzetbe, a tételes elszámoláshoz képest.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.