Időszaki elszámolású ügyletek új szabályai 2016. január 1-től

2015. július 1-jén vezették be az időszaki elszámolású ügyletek első lépcsőjét, mely a könyvviteli szolgáltatást végzőknek jelentett új számlázási kötelezettséget. 2016. január 1-től az új szabályokat minden ilyen ügyletre alkalmazni kell.

Az időszaki elszámolású ügyletek „becenéven” folyamatos teljesítésű ügyletek, jellemzően a bérleti díjak, a könyvviteli szolgáltatások, a telefon számlák, a közüzemi szolgáltatás díjai, vagy az az eseti s, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el.

A határozott időre szóló elszámolás tekintetében a teljesítés időpontjában következik be a változás (58. §). Nézzük, milyen teljesítési időpontok közül kell kiválasztanunk januártól a megfelelő teljesítési időpontot.

Főszabály: nem a fizetés esedékessége (jelenlegi szabály), hanem az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítési időpont. Valószínűleg, bár ez a főszabály, de ezt fogjuk a legritkábban alkalmazni.

Különös szabályok:

  • a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja – amennyiben a ellenérték megtérítésének esedékessége (fizetési határidő), illetve a számla kibocsátásának a kelte az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi
  • az ellenérték megtérítésének esedékessége – amennyiben a fizetési határidő az elszámolási időszakot követi és az elszámolási időszak végétől számított 60 napon belül van
  • az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő maximum 60. nap lehet – abban az esetben, ha a fizetési határidő több, mint 60 nappal meghaladja az érintett időszakot, a teljesítés dátumának legkésőbb a 60. napnak kell lennie

Fontos megjegyezni azt is, hogy a számlán, függetlenül a fentiek alapján meghatározott teljesítési időponttól, a tényleges teljesítési időszakot is fel kell tüntetni. (pl. melyik hónapra vonatkozó könyvelési díjat számlázzuk ki)

Időszaki elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Amennyiben mégis hosszabb, úgy a 12. hónap utolsó napja is keletkeztet egy teljesítési időpontot.

Érdemes néhány szót váltani az előleg kérdéséről is. Bár már jól ismerjük, hogy mit nevezünk előlegnek, de 2015-től az előleg fogalma kibővült, így már nem csak a készpénz, vagy a készpénzt helyettesítő fizetési eszköz átvételét, de bármilyen vagyoni előnyt is előlegként kell kezelni, ha az a teljesítés előtt történik.

Nézzük meg, mitől lesz valami előleg:

  • az ellenértékbe beszámítható
  • az áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt adott
  • annak fizetésében, előre megállapodnak
  • ténylegesen átveszik vagy jóváírják

Az előleg számla tartalmi kellékei:

  • a számlán fel kell tüntetni, hogy „előleg”, illetve minek az előlege
  • a teljesítési időpont mindig az előleg átvételének, megszerzésének napja
  • az előleg számla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen maga az alapügylet

Érdemes áttekinteni, hogy az előleget milyen ügytípusoknál hogyan kezeljük áfa szempontjából:

  • közösségen belüli termékbeszerzés nem adóköteles
  • közösségen belüli termékértékesítés nem adóköteles
  • belföldi fordított adózású ügyletek nem adókötelesek
  • nemzetközi fordított adózású, főszabály szerinti szolgáltatások adókötelesek (Áfa tv. 140. §.)
  • nemzetközi fordított adózású, különös szabályok szerinti ügyletek nem adókötelesek

A határozott időre szóló elszámolás 2016. január 1-től lép hatályba. Minden 2015-ös díjat a régi szabály szerint kell számlázni, még abban az esetben is, ha a jelenleg érvényes szabályok szerint a teljesítés (fizetési határidő) 2015. december 31-e utánra esik.

Érdemes említést tenni a gyűjtőszámlákról is, bár maga a gyűjtőszámla „csak” egy számlázási módszer.

A gyűjtőszámla sajátosságai, feltétele:

  • a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek külön megállapodtak
  • a gyűjtőszámlán feltüntetett tételek vonatkozásában külön-külön kell a teljesítés igazolás
  • a gyűjtőszámla annyi teljesítési időpontot tartalmaz, ahány ügylet van felsorolva a számlán
  • a gyűjtőszámla időszaka nem lehet hosszabb, mint a kibocsátó bevallási időszaka (havi, negyedéves…)
  • közösségi mentes értékesítésnél a naptári hónapnál nem lehet hosszabb az időszak. Abban az esetben, ha az időszak mégis hosszabb lenne, a számlát akkor is ki kell állítani a hónap végével az addigi teljesítésekről
  • belföldi és közösségi számlákra is feltétel, hogy a számlát ki kell állítani a teljesítéstől számított 15 napon belül

Ebben az írásunkban általános információkat igyekeztünk megosztani a fenti témával kapcsolatban.

Mi is tudjuk, hogy a gyakorlati példákon át bemutatott esetek alapján mindenki könnyebben megtanulja majd az új számlázás fortélyait.

Következő írásunkban igyekszünk néhány példával a segítségükre lenni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.