Kisadózó vállalkozások tételes adója, KATA

Kisadózó vállalkozások tételes adója, KATA

2017. január 1-vel kedvező változások lépnek életbe a kisadózó vállalkozások tételes adójában, köznyelven a KATA-ban.

A kedvező változások miatt, nagyon sok vállalkozó fejében megfordult már, a KATA szerinti adózás lehetősége.

Nézzük át a KATA fontosabb szabályait, az esetleges buktatókat, hogy könnyebb legyen a választás.

Kik lehetnek a tételes adó alanyai:

  • egyéni vállalkozók
  • egyéni cégek
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok

Melyek azok a körülmények, amelyek kizárják a KATA választásának lehetőségét:

  • nem választhatja az a vállalkozás, melynek az adószámát az adóhatóság az adóalanyiság választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy az adószám felfüggesztés alatt volt
  • nem választhatja az a vállalkozás, mely az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 68.20 (Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése) tevékenységből bevételt szerzett

A működő vállalkozások év közben is választhatják a KATA-t. Az adóalanyiság ebben az bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Az év közbeni választásnak nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást, vagy az EVA alanyiságot választotta.

A kezdő vállalkozás az adóhatósági bejelentkezés alkalmával is választhatja a KATA-t. Ekkor az adóalanyiság a nyilvántartásba vétel napjával jön létre.

Abban az esetben, ha egy vállalkozás, még az adóalanyiság kezdete előtt meggondolja magát, és mégsem szeretné ezt az adózási formát választani, a nyilatkozatát visszavonhatja.

Fontos tudni azt is, hogy az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapon belül az adóalanyiság ismételten nem választható!

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg az alábbi adatokat kell bejelenteni:

  • a kisadózó neve (egyéni vállalkozó magánszemély, az egyéni cég tagja, Bt és Kkt esetében a társaság kisadózóként bejelentett tagja)
  • kisadózó TAJ száma
  • a kisadózó főállásúnak vagy mellékállásúnak minősül-e
  • a magasabb összegű tételes adófizetést választásának tényét

Nézzük ki minősül nem főállású kisadózónak:

  • legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll (több jogviszonyt össze kell számítani!)
  • a Tbj törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül
  • külföldön biztosított személy
  • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesül
  • a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül (másik KATA-s vállalkozásban főállásúnak minősül)

Tételes adó mértéke:

  • főállású kisadózó után havi 50.000 Ft
  • főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft
  • főállású kisadózó után, saját döntés alapján havi 75.000 Ft

Az időarányos bevételi értékhatár túllépése esetén az értékhatárt meghaladó bevétel összege után 40%-os adót kell fizetni.

A tételes adó fizetési határideje minden hónap 12-e, a százalékos mértékű adó fizetésének határideje az adóévet követő február 25-e.

A tételes adó megfizetése az alábbi adókat, közterheket váltja ki:

  • vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, átalányadó
  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék

A tételes adó nem váltja ki az egyéb jogviszonyban levő személyek után fizetendő adó- és járulék kötelezettségeket, az iparűzési adót, valamint az általános forgalmi adót.

A KATA bevételi értékhatára 2017. január 1-től évi 12 millió Ft. Az egy évnél rövidebb adóalanyiság esetén a 12 millió forintot időarányosan kell számítani (havonta 1 millió forint).

Nagyon fontos megjegyezni, hogy 2016-ban a KATA és az alanyi áfa mentesség bevételi értékhatára egyaránt 6-6 millió forint, de 2017. január 1-től az alanyi áfa mentesség bevételi értékhatára „csak” 8 millió forint lesz.

Ez abban az esetben jelenthet problémát, ha a KATA-s, alanyi adómentes vállalkozás eléri a 8 milliós bevételt, mert az e fölötti bevételét már áfásan kell kiszámláznia, illetve a változás napjával be kell jelentkeznie az általános forgalmi adó körébe, valamint általános forgalmi adó bevallásra, és fizetésre is kötelezetté válik.

A KATA alkalmazása során figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a “munkaviszonytól való elhatárolás” feltételeinek is megfeleljünk. Az alább felsorolt feltételek közül már kettő megvalósulása esetén KATA-s vállalkozásunk rendben lesz:

  • a kisadózó a tevékenységét nem kizárólag személyesen végezheti
  • a bevételeinek legalább 50%-át nem adatszolgáltatásra köteles adóalanytól szerezte (adatszolgáltatást azon bevétel után kell teljesíteni, amikor adóéven belül egy adóalany tekintetében az 1 millió forintot meghaladta a kiszámlázott árbevétel)
  • a tevékenység végzésének a helye a kisadózó birtokában áll
  • a munkavégzéshez szükséges eszközöket a kisadózó biztosította
  • a tevékenység végzésének a rendjét a kisadózó határozza meg
  • a megrendelő nem adhat utasítást a munka elvégzésének módjára

Az alábbi esetekben szűnik meg a KATA adóalanyiság:

  • adózói bejelentés alapján, vagyis saját döntés alapján
  • vállalkozási forma változása esetén (pl. bt-ből kft lesz)
  • a kisadózó egyéni vállalkozó megszűnésének napjával
  • a kisadózózó vállalkozás jogutód nélküli megszűnésének napjával
  • a kisadózó halála napjával, ha más kisadózó nem működik közre, illetve ha 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre
  • gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagja kilépésének napjával, ha más kisadózó nem kerül bejelentésre
  • tagsági jogviszony kezdetének a napjával, ha a társaságba nem magánszemély tag kerül
  • kiszabott mulasztási bírság jogerőre emelkedésének napjával, amennyiben a bírságot
    • számla-vagy nyugtaadás elmulasztásáért
    • be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért
    • igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért szabnak ki
  • adószám felfüggesztésének vagy törlésének jogerőre emelkedésének napjával
  • a naptári negyedév utolsó napjával a kisadózó vállalkozás nettó adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot
  • végelszámolás, felszámolás illetve kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző nappal
  • az adóalanyiságot kizáró tevékenység esetén a tevékenység bejelentését megelőző nappal

A kisadózó mentesül a tételes adó megfizetése alól, ha az alábbi mentesítésre okot adó körülmény legalább 30 napig fennáll:

  • táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül
  • önkéntes katonai szolgálat esetén
  • fogva tartás idejére
  • egyéni vállalkozás szünetelésének idejére

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, ezért minden biztosítottnak járó ellátásra jogosult. 2017. január 1-től az 50 ezer Ft tételes adó megfizetése esetén az ellátások alapja 90 ezer Ft, míg a 75 ezer Ft tételes adó megfizetése esetén az ellátások alapja 150 ezer Ft lesz.

A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, így e jogviszonya alapján társadalombiztosítási ellátásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

Az alanyi adómentesség szabályairól ITT olvashat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.