Pénzbeli ellátások 2017 TÁPPÉNZ – GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ (1)

Ebben a cikkben a pénzbeli ellátások közül a táppénzről szeretnék néhány gondolatot megosztani Önökkel. Nem számításokat, hisz annak végtelen lehetősége van, de van néhány alapvető tudnivaló, melyek mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat érinthetik napi teendőik során.

Az, hogy valaki táppénzes állományba kerüljön, keresőképtelennek kell lennie. Ezt mindenki tudja, de nézzük meg, hogy mit is jelent a törvény alapján, hogy valaki keresőképtelen.

  • betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni
  • fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül
  • az a személy, aki CSED-re nem jogosult, de várandóssága, illetve a szülés miatt a munkáját nem tudja ellátni
  • az a személy, akit közegészségügyi okokból a foglalkozásától eltiltanak, vagy hatóságilag elkülönítenek, vagy járványügyi (állategészségügyi) zárlat miatt a munkahelyén nem tud megjelenni és más munkahelyen vagy munkakörben nem foglalkoztatható

A táppénz nem csak saját jogon, hanem gyermek ápolása címén is igénybe vehető. Nézzük, ki számít keresőképtelennek ebből a szempontból:

  • az az anya, aki kórházi ápolás alatt álló, 1 évnél fiatalabb gyermekét szoptatja
  • az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb – saját háztartásban nevelt – gyermekét otthon ápolja
  • az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt a gyermeke mellett tartózkodik az ellátó intézményben

A súlyosan beteg gyermek esetében szintén a fent említett esetekben tekintjük a szülőt keresőképtelennek, azzal az eltéréssel, hogy a korhatár nem a gyermek 12 éves kora, hanem a gyermek 18 éves kora.

Keresőképtelenséget az orvos állapítja meg, és ennek megállapításánál a betöltött munkakör az irányadó. Előfordulhat, hogy többes jogviszony esetén csak az egyik munkakörben keresőképtelen a magánszemély, míg a másik munkakörben nem áll fenn a keresőképtelenség.

A keresőképtelenséget általánosságban az orvosnál vizsgálatra való jelentkezés időpontjában kell megállapítani, legfeljebb azonban 5 napra visszamenőlegesen. Különösen indokolt esetben legfeljebb 6 hónapra visszamenőlegesen is igazolható.

Többes jogviszony esetében a keresőképtelenséget, valamint a táppénzre való jogosultságot minden jogviszonyban külön kell megállapítani és igazolni.

Azt is tudjuk, hogy nem mindenki jogosult táppénzre, aki keresőképtelen. Nagyon röviden, az jogosult táppénzre, aki a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. (3%-os járulék, melyet a bruttó bérből vonnak le)

A táppénzre való jogosultság időtartamát (ki mennyi ideig kaphat ellátást, vagyis táppénzt) befolyásolja:

  • a keresőképtelenség ideje
  • a folyamatosan biztosításban eltöltött idő. Akkor folyamatos a biztosításban eltöltött idő, ha abban 30 napnál hosszabb idejű megszakítás nem volt. Mely eset nem számítanak megszakításnak?
    • táppénz
    • baleseti táppénz
    • CSED
    • GYED
    • GYES
  • táppénzelőzmény (adott időszakon belül kapott már táppénzt)

Táppénzt csak a biztosítási időszak alatt, a keresőképtelenség idejére lehet igényelni.

Táppénzt legfeljebb a keresőképtelenséget megelőző folyamatos biztosítási időszak napjaira lehet igényelni, ami nem lehet több, mint egy év, vagyis 365 nap.

A táppénzre való jogosultság megállapításánál figyelemmel kell arra is lenni, hogy amennyiben a magánszemélynek a keresőképtelenség első napját megelőző egy éven belül már folyósítottak táppénzt, úgy az őrá vonatkozó maximális táppénzre jogosultság napjainak számából azt le kell vonni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.