Ebben a cikkben a pénzbeli ellátások közül a táppénzről szeretnék néhány gondolatot megosztani Önökkel. Nem számításokat, hisz annak végtelen lehetősége van, de van néhány alapvető tudnivaló, melyek mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat érinthetik napi teendőik során.
Az, hogy valaki táppénzes állományba kerüljön, keresőképtelennek kell lennie. Ezt mindenki tudja, de nézzük meg, hogy mit is jelent a törvény alapján, hogy valaki keresőképtelen.
- betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni
- fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül
- az a személy, aki CSED-re nem jogosult, de várandóssága, illetve a szülés miatt a munkáját nem tudja ellátni
- az a személy, akit közegészségügyi okokból a foglalkozásától eltiltanak, vagy hatóságilag elkülönítenek, vagy járványügyi (állategészségügyi) zárlat miatt a munkahelyén nem tud megjelenni és más munkahelyen vagy munkakörben nem foglalkoztatható
A táppénz nem csak saját jogon, hanem gyermek ápolása címén is igénybe vehető. Nézzük, ki számít keresőképtelennek ebből a szempontból:
- az az anya, aki kórházi ápolás alatt álló, 1 évnél fiatalabb gyermekét szoptatja
- az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb – saját háztartásban nevelt – gyermekét otthon ápolja
- az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt a gyermeke mellett tartózkodik az ellátó intézményben
A súlyosan beteg gyermek esetében szintén a fent említett esetekben tekintjük a szülőt keresőképtelennek, azzal az eltéréssel, hogy a korhatár nem a gyermek 12 éves kora, hanem a gyermek 18 éves kora.
Keresőképtelenséget az orvos állapítja meg, és ennek megállapításánál a betöltött munkakör az irányadó. Előfordulhat, hogy többes jogviszony esetén csak az egyik munkakörben keresőképtelen a magánszemély, míg a másik munkakörben nem áll fenn a keresőképtelenség.
A keresőképtelenséget általánosságban az orvosnál vizsgálatra való jelentkezés időpontjában kell megállapítani, legfeljebb azonban 5 napra visszamenőlegesen. Különösen indokolt esetben legfeljebb 6 hónapra visszamenőlegesen is igazolható.
Többes jogviszony esetében a keresőképtelenséget, valamint a táppénzre való jogosultságot minden jogviszonyban külön kell megállapítani és igazolni.
Azt is tudjuk, hogy nem mindenki jogosult táppénzre, aki keresőképtelen. Nagyon röviden, az jogosult táppénzre, aki a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. (3%-os járulék, melyet a bruttó bérből vonnak le)
A táppénzre való jogosultság időtartamát (ki mennyi ideig kaphat ellátást, vagyis táppénzt) befolyásolja:
- a keresőképtelenség ideje
- a folyamatosan biztosításban eltöltött idő. Akkor folyamatos a biztosításban eltöltött idő, ha abban 30 napnál hosszabb idejű megszakítás nem volt. Mely eset nem számítanak megszakításnak?
- táppénz
- baleseti táppénz
- CSED
- GYED
- GYES
- táppénzelőzmény (adott időszakon belül kapott már táppénzt)
Táppénzt csak a biztosítási időszak alatt, a keresőképtelenség idejére lehet igényelni.
Táppénzt legfeljebb a keresőképtelenséget megelőző folyamatos biztosítási időszak napjaira lehet igényelni, ami nem lehet több, mint egy év, vagyis 365 nap.
A táppénzre való jogosultság megállapításánál figyelemmel kell arra is lenni, hogy amennyiben a magánszemélynek a keresőképtelenség első napját megelőző egy éven belül már folyósítottak táppénzt, úgy az őrá vonatkozó maximális táppénzre jogosultság napjainak számából azt le kell vonni.