Pénzbeli ellátások 2017 TÁPPÉNZ – GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ (2)

A táppénzről szóló cikkünk második részében tovább boncolgatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Táppénz folyósítására akkor kerülhet sor, ha a magánszemély részére járó betegszabadság idejét már kimerítette.

Nézzük, hogy a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint mikor és mennyi időre jár a betegszabadság:

  • a munkavállaló a betegség miatti keresőképtelenség idejére, évenként, időarányosan 15 nap betegszabadságra jogosult
  • egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti pihenő- és munkaszüneti napot.
  • a betegszabadság éven belül úgy is kiadható, hogy a munkaidő-beosztással azonos időtartamra mentesül a munkavégzés alól, ami ez esetben azt jelenti, hogy órában is kiadásra kerülhet a betegszabadság

Van néhány eset, amikor nem jár betegszabadság, viszont ezzel ellentétben a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár:

  • üzemi baleset esetén
  • foglalkozási betegség miatt
  • veszélyeztetett terhesség esetén
  • gyermekápolási táppénz esetében
  • egyéni vállalkozói jogviszonyban
  • társas vállalkozói jogviszonyban
  • megbízás alapján biztosítottként
  • már kimerítette az adott évben részére járó betegszabadság napjainak számát

Van két olyan eset, amikor a táppénz folyósításának időtartama nem függ a biztosítás időtartamától, akár 1 évig is folyósítható.

  • a magánszemély 18 éves kora előtt lesz keresőképtelen
  • a magánszemély az iskolai tanulmányok befejeztét követően 180 napon belül biztosítottá válik és a keresőképtelenségig folyamatosan biztosított

Fentebb említettem, hogy a gyermekápolási táppénz esetén nem jár betegszabadság, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult a biztosított magánszemély.

Gyermekápolási táppénz esetén az alábbiak szerint állapítjuk meg a járó táppénzes napok számát:

  • 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, otthoni ápolása, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben való tartózkodás miatt a gyermek 1 éves koráig
  • 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben való tartózkodás miatt évenként és gyermekenként 84 nap
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben való tartózkodás miatt évenként és gyermekenként 42 nap (egyedülállók esetében 84 nap!)
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben való tartózkodás miatt évenként és gyermekenként 14 nap (egyedülállók esetében 28 nap!)

Természetesen léteznek olyan esetek is, amikor, bár a táppénzre való jogosultság megvan, de mégsem jár táppénz. Ezek az alábbiak:

  • a biztosítás szünetelésének időtartamára
  • arra az időre, amikor a biztosított a teljes keresetét megkapja (részben megkapott kereset esetén részben jár a táppénz)
  • GYES ideje alatt, kivéve, ha az ellátás mellett munkát végez
  • előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés ideje alatt
  • saját jogú nyugdíj folyósításának idejére
  • korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, életjáradék, bányászjáradék idejére, kivéve, ha az előbb felsorolt ellátások mellett munkát végez

Az alábbi esetekben a táppénz folyósítását megszüntetik:

  • a magánszemély az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg és nem menti ki magát
  • a keresőképtelenség ellenőrzése során az elrendelt vizsgálathoz nem járul hozzá
  • az orvos utasításait bizonyíthatóan nem tartja be és direkt késlelteti a gyógyulást

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük