Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás legfontosabb szabályai 1. rész

Bár a szálláshely szolgáltatás nem idény jellegű, mégis úgy gondolom, hogy nyáron ezt a tevékenység is sokkal több személyt érint. Cikkünk első részében a tevékenység elindításához igyekszünk egy kis segítséget nyújtani.

 Szálláshely szolgáltatás alatt az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamosabb jellegű éjszakai ott tartózkodást is magába foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtását és az ezzel közvetlenül összefüggő egyéb szolgáltatásokat kell érteni.

Egyéb szálláshely: a szálláshely szolgáltatás céljára hasznosított (szállodának, panziónak, kempingnek, üdülőháznak nem minősülő), nem kizárólag szálláshely-szolgáltatásra létesített önálló épület (vagy annak egy része), ahol az e célra hasznosított szobák száma maximum 8, és az ágyak száma maximum 16.

A magánszemélyeknek a tevékenység gyakorlásához nem kell engedélyt kérniük, pusztán bejelentési kötelezettségük van a helyi önkormányzat jegyzőjénél.

A jegyző a nyilvántartásba vételről igazolást állít ki. A nyilvántartásba vétel számát az adóhatósági bejelentkezéskor fel kell tüntetni a ’T101-es adatbejelentő nyomtatványon.

A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás ingatlan bérbeadásnak minősül az áfa rendszerében. Az ingatlan bérbeadás főszabályként adómentes szolgáltatás, de ez az ingatlanok turisztikai célú hasznosítására nem terjed ki, vagyis a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás az áfa rendszerében áfa köteles tevékenység, melyet kedvezményes, 18 százalékos adókulcs terhel.

Annak az adóalany szállásadónak, aki online felület (pl. Airbnb) alkalmazásával esetlegesen másik tagállamban letelepedett adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe, közösségi adószámmal is rendelkeznie kell, melyet kérelemre a NAV állapít meg.

A külföldi cégtől igénybe vett, az általános forgalmi adó törvény rendelkezései szerint belföldön teljesülő szolgáltatás után, a szállásadónak 27%-os adó fizetési kötelezettsége keletkezik.

Az adó alapjának számítása

A vendég által megfizetett ellenértékből le kell vonni a külföldi cégnek kifizetett összeget, és az így megkapott különbözet alapján kell a fizetendő 27%-os áfát megállapítani.

Az így megállapított adóalapról és számított adóról be kell adnia ’65-ös áfa bevallást, valamint be kell nyújtani a ’60-as összesítő adatszolgáltatást is.

A szállásadónak az általa nyújtott szolgáltatás után nem csak adóbevallási és befizetési kötelezettsége, hanem számla kibocsátási kötelezettsége is keletkezik.

A számla kibocsátási kötelezettség alól akkor sem mentesül a szálláshely szolgáltató, ha a vendég nem közvetlenül neki fizeti meg a szolgáltatás értékét, hanem esetlegesen valamelyik online rendszeren keresztül

Természetesen a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás tekintetében is van lehetősége az adóalanynak, hogy a tevékenységére tekintettel alanyi adómentességet válasszon. Az alanyi adómentesség árbevétel határa éves szinten 8 millió forint, vagyis év közben megkezdett tevékenység esetében ennek arányos része.

Az alanyi adómentesség választását a tevékenység bejelentésével egyidejűleg lehet választani, vagyis nem automatikusan biztosított lehetőség.

Az alanyi adómentesség választása mellett is számlaadási kötelezettség terheli a szállásadót. A kibocsátott számlán ilyen esetben adótartalmat nem tüntethet fel az adóalany.

A másik tagállambeli adóalanytól igénybevett szolgáltatás után az alanyi adómentességet választó adóalanyt is terheli adófizetési és bevallási kötelezettség (havi kötelezettség).

 

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük