A különböző adó- és járulék törvények változása két időponthoz köthető. Van olyan szabályozás, mely már nyáron megszületett, de a 2019-es adóévre szóló törvénymódosításokat a Parlament többségében most ősszel fogadta el. A 2011. évi CLVI törvény hatályon kívül került, de létrejött egy teljesen új törvény is, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII törvény.
Ebben a cikkben igyekszem a társadalombiztosítási (és az esetleg ehhez kapcsolódó) jogszabály fontosabb változásait néhány szóban bemutatni.
Fontos változás, hogy 2018. december 20-ig választható utoljára az EVA. 2019-től már csak azok adózhatnak az EVA hatálya alatt, akik eddig is az EVA-t választották, és választásukat nem is módosították, valamint azok, akik 2018. december 20-ig még bejelentkeznek a törvény hatálya alá.
A december 20-a jogvesztő határidő.
Az EKHO tekintetében pontosításra került (12/A. §), hogy az EKHO szabályai szerint megszerzett jövedelem nem jogosít egészségbiztosítási ellátásra (táppénz, CSED, GYED)
Nagy változást hoz a 2019-es adóév a nyugdíjas foglalkoztatottak tekintetében.
2019 január 1-től a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása esetén, a nyugdíjas magánszemély nem lesz biztosított, így társadalombiztosítási ellátásokra sem szerez jogosultságot.
Januártól a nyugdíjas munkavállaló nem fizeti a 10%-os nyugdíjjárulékot, a 3%-os pénzbeli, valamint a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot.
Mivel a fenti járulékokat nem fizetik meg, így nem lesznek jogosultak a 0,5%-os éves nyugdíjemelésre, valamint nem jár nekik a baleseti egészségügyi szolgáltatás, a baleseti táppénz, valamint a baleseti járadék sem.
2018. július 26-a után a nyugdíjra jogosult magánszemély biztosítási jogviszonyát már nem kell megszüntetni ahhoz, hogy nyugdíjas állományba lépjen
Ez a rendelet vonatkozik még
– a nők 40 évi jogosultsági ideje miatt öregségi nyugdíjra
– a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra
– a korhatár előtti ellátásra
– az átmeneti bányászjáradékra
– a táncművészeti életjáradékra
Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 250 Ft-ra, míg a havi összege 7.500 Ft-ra emelkedik.
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett:
- kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás
- kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
- belföldi magánszemély, aki egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult
- szociális szövetkezet tagja
A Tbj. 34. § (1) bekezdése alapján nyugdíj ellátásra megállapodást lehet kötni.
- január 1-től a hozzájárulás mértéke 24%-ra csökken. A 24%-os mérték nem csak új megállapodásokat érinti!
A kulturális járulék, mint adónem 2019-től megszűnik.
Az egészségügyi hozzájárulás 2019. január 1-től megszűnik, vagyis beolvad a szociális hozzájárulási adóba.
2019. január 1-től szociális hozzájárulási adó terheli (az egészségügyi hozzájárulás helyett)
- béren kívüli juttatások
- béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások
- kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja tv. szerinti adóalap)
- vállalkozásból kivont jövedelem
- értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem
- osztalék, vállalkozói adóalap
- árfolyamnyereségből származó jövedelem
- átalányadózó, mezőgazdasági kistermelő jövedelmének 75%-át
- tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4%-át
Az adó mértéke az adóalap 19,5%. Július 1-től csökken a szociális hozzájárulási adó 17,5%-ra!
A vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, a vállalkozói adóalap, az értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem és az árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében a törvény megszabott egy felső határt is.
A fenti jövedelmek estében, amennyiben a jövedelem éves szinten eléri a havi minimálbér összegének 24-szeresét, az e fölött keletkezett jövedelmet nem terheli szociális hozzájárulási adó.