Adóeljárási szabályok változása 2019

Az adóeljárási szabályokat 2018-tól három törvény, az Air., az Art. és a Avt. szabályozza.

Az alábbi cikkben igyekeztem kiemelni a fontosabb változásokat.

2019. július 1-től az SZJ számokat felváltja az egységes TESZOR 2018. január 1- állapotnak megfelelően.

2019. január 1-e után esedékes tartozások tekintetében:

  • a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat + 5% (jelenleg 5,9%)
  • kockázatos adózók esetében ennek a 150%-a (jelenleg 8.85%)
  • Az önellenőrzési pótlék a jegybanki alapkamat (jelenleg 0,9%)
  • ismételt önellenőrzés esetén a fenti 150%-a (jelenleg 1,35%)

Bár eddig is így gondolták a törvényalkotók, de most pontosításra is került, hogy csak a külföldi pénzforgalmi számlákat kell bejelenteni a NAV-nak (a virtuális számlákat nem – pl.paypal).

2019-től az egyéni vállalkozók SZJA bevallásának határideje május 20. Ezt a szabályozást már a 2018. adóévről beadandó bevallásoknál is alkalmazni kell.

FIGYELEM!!! Csak az szja bevallásokat érinti!!

A NAV már az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallás tervezetet!

2018 évközi változások között szerepel, hogy a jövedelem fogalma kiegészül az egyéb járandósággal is. Ez abból a szempontból fontos, hogy egy jövedelem letiltásnál már akár a jutalomból, mozgó bérből stb. is foganatosítható a letiltás.

Valamennyi vállalkozási tevékenységet végző adós járművére alkalmazható a 6 hónapos moratórium, amely időszak alatt továbbra is használhatja a járművet az adós.

A kapcsolt vállalkozás fogalma már egységes, és a Tao. törvényben meghatározott fogalom.

A felszámoló, a végelszámoló már nem csak mulasztási bírsággal, hanem eljárási bírsággal is sújtható.

2019 január 1-től már nem kell bejelenteni a T1041-es adatlapon a biztosított végzettségét, szakképesítését.

2019-től a joghatások már nem a kézhezvételtől, hanem a kézbesítéstől számítódnak, vagyis a tárhelyre helyezés időpontjától!!

Osztalék jövedelem esetén a 08-as bevallásban a belföldi magánszemély nevét, születési dátumát és adóazonosító jelét kell csak közölni.

Új fogalom lesz januártól a csoportos társasági adóalanyiság.

A társasági adóalanyiság főbb szabályai:

  • legalább 75%-os tulajdonosi rész legyen az egyik társaságnak a másik társaságban
  • vagy egy harmadik adóalany mindegyik gazdasági társaságban legalább 75% tulajdonnal rendelkezzen
  • a csoportos adóalanyiságot közös kérelemben kell benyújtani a NAV-hoz. A NAV határozata ellen fellebbezni nem lehet.
  • a csoportos társasági adóalanyiság a benyújtást követő adóév 1. napjával jön létre.
  • a benyújtás november 1-20 között lehetséges
  • átmeneti szabályként 2019. január 1-15 között kérhető, 2019. január 1-re visszamenő hatállyal. Az átmeneti szabály határideje jogvesztő.
  • már meglévő csoporthoz csatlakozni ugyanezen szabályokkal lehet
  • a csoportból NAV engedéllyel bármikor ki lehet lépni, de a kilépés hatálya mindig az adóév utolsó napja lesz.
  • a csoport csoportazonosító számot kap, amit minden iraton fel kell tüntetni
  • pénzforgalmi számlát a csoportnak külön kell nyitni
  • a csoporttagok felelőssége egyetemleges
  • a csoporttag esetleges jogutódlását be kell jelenteni

A NAV visszavonhatja az engedélyező határozatos a következő esetekben:

  • kérelemre
  • a csoportképviselő a képviseletet nem látja el, és nincs is új képviselő
  • amennyiben bármelyik csoporttag nem teljesíti a feltételeket
  • csoporttagok száma egy társaságra csökken
  • valamennyi csoporttag jogutód nélkül megszűnik
  • amennyiben a csoporttag adószámát törlik, a csoportazonosító szám is törlésre kerül

Mulasztási bírság szabható ki 500 ezer Ft értékben, ha a számviteli szabályzatban foglaltaktól eltérően jár el a társaság, vagy ha a beszámoló lényeges információs nem tartalmaz, vagy tévesen tartalmaz.

A nem megfelelő feltöltési kötelezettség bírsága 10%-ra (eddig 20% volt) csökken.

Adószám törlést követően ezekben az esetekben kérhető újból az adószám:

  • a törlés oka nem áll fenn
  • mulasztás pótlásra került
  • a kezdeményező szerv hozzájárul

Törlés után az adószám nem kérhető újból, ha a cím vagy a szervezeti képviselő nem volt valós.

Új szabályként nem teszik közzé azt a foglalkoztatót, aki nem jelentette be a dolgozóját, de a havi adó- és járulékbevallásokat a munkavállalóra tekintettel beküldte az ellenőrzésig. Ebben az esetben bírság sincs.

2019. januártól a meghatalmazás papír alapon csak közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat lehet.

Elektronikus úton a NAV által működtetett új elektronikus felületen, egyéni vállalkozó vagy természetes személy esetében a Rendelkezési Nyilvántartáson keresztül működik majd.

Kötelező ellenőrzést hajt végre a NAV, ha két egymást követő adóévben a gazdasági társaság árbevétele minimum 60 milliárd forint, az adózott eredménye pedig negatív, vagy nulla.

Az eljárást a második adóév beszámolóját követően folytatja le.

Új cég esetében az első négy üzleti évben nem kell ezt a szabályt alkalmazni. Jogelőd esetén viszont a működési évet összeszámolódnak.

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük