Alanyi adómentesség szabályai és buktatói

Az alanyi adómentesség egyre elterjedtebb a vállalkozók körében. A 2019 januárjától, az alanyi mentesség határának 12 millió forintra emelése miatt, valószínűleg egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Mi is az alanyi adómentesség? Főszabályként az alanyi adómentes vállalkozás az értékesítésénél adót (áfa) nem számít fel, a beszerzéseinél nem illeti meg az adólevonási jog.

Kinek éri meg? Annak a vállalkozásnak „éri meg” ezt az adózási módot választani, aki várhatóan 12 millió forint alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben, várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni. Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez kerül felhasználásra. Érdemes még olyan adóalanynak választania, aki jellemzően „tárgyi adómentes” bevételre tesz szert, és csak elenyésző mértékben van egyéb, adóköteles bevétele. Érdemes még annak is választani, aki jellemzően végfelhasználónak értékesít.

Az alanyi adómentesség választásának törvényi feltételei:

  • a vállalkozó a tárgy évre akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha a megelőző évben a belföldi értékesítés nettó árbevétele (áfa nélkül) nem haladta meg a 12 millió forintot. Mivel 2018-ban az alanyi mentesség értékhatára 8 millió forint volt, így átmeneti szabályként 2019-re azok a vállalkozások is választhatják az alanyi mentességet, amelyek árbevétele 2018-ban meghaladta a 8 millió forintot (év közben áfa körbe kellett lépniük emiatt), de nem haladta meg a 12 millió forintot.
  • A pénzforgalmi szemléletben könyvelő adóalanyoknál (pl. egyéni vállalkozó stb.) a 12 millió forintos értékhatárba azt a kiszámlázott (vagy még ki sem számlázott), de még be nem folyt bevételt is figyelembe kell venni, amely teljesítése az áfa tv. szerint az előző évre esik
  • Az év közben alakuló adóalany a vállalkozás kezdetekor választhatja az alanyi adómentességet. Ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy abban az évben várhatóan eléri-e a bevétele a 12 millió forintos értékhatár időarányos részét.
  • Az EVA alól átlépő vállalkozóknál nem feltétel az előző évi árbevétel 12 millió Ft alatti értéke, vagyis elméletileg bármelyik EVA-s vállakozó választhatja az alanyi adómentességet.
  • Az alanyi adómentesség választását megelőző év december 31-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak. Az újonnan alakuló alanynál a megalakulás időpontjában kell megtenni a bejelentést. Az EVA-ból átlépő adóalanyok az átlépés időpontjában, akár év közben is választhatják az alanyi adómentességet.

Melyek azok a bevételek, amiket nem kell figyelembe venni a 12 millió forintos értékhatár számításánál:

  • tárgyi eszközök értékesítése
  • immateriális jószág értékesítése
  • új közlekedési eszköz értékesítése a közösség más tagállamába
  • építési telek értékesítése
  • építés alatt álló ingatlan értékesítése
  • befejezett ingatlan értékesítése, ha a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el
  • „tárgyi adómentes” értékesítés
  • Mezőgazdasági tevékenység bevétele, ha arra vonatkozóan az áfa tv. különös szabályait alkalmazzák

Nagyon gyakori buktatója az alanyi adómentességnek, hogy kevés vállalkozó van azzal tisztában, hogy néhány értékesítést áfa fizetési kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy egyébként nem kell az értékesítésről kiállított számláiban adót feltüntetnie.

Nézzük, mely esetekben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége az alanyi adómentesség időszaka alatt:

  • Tárgyi eszköz értékesítés. Abban az esetben, ha a vállalkozó az adómentes időszakban vásárolt tárgyi eszközt adókötelesen értékesíti, akkor a vásárláskor felszámított adóra utólag adólevonási jogot érvényesíthet az általános szabályoknak megfelelően (Áfa tv. 136. §). Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.
  • Immateriális jószág értékesítése. Ilyen jellegű értékesítésnél fennáll az adófizetési kötelezettség, de ebben az esetben nem keletkezik pótlólag levonható adó, vagyis a fizetendő adó teljes összegében megfizetendő adónak minősül.
  • Építési telek értékesítése. Abban az esetben, ha az építési telek tárgyi eszköznek minősül, úgy a tárgyi eszköz értékesítésnél leírtak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha a telek árunak minősül és a beszerzéskor a felszámított adó már levonásra került, így nem keletkezik pótlólag levonható adó. Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi mentes időszakban keletkezett, és nem történt adó levonás, úgy az értékesítéskor pótlólag levonhatja az adót. A levont adó összege ebben az esetben sem lehet több mint a fizetendő adó összege.
  • Befejezetlen, építés alatt álló ingatlan értékesítése. Ebben az esetben úgy járunk el, mint az építési telek értékesítése során
  • Két évnél nem régebbi, befejezett ingatlan értékesítése esetén ugyanúgy járunk el, mint az előző pontban
  • Ingyenes termékátadás (termékértékesítésnek minősül) esetén, ha az adott termék beszerzésekor levonták az adót, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik az átadáskor (adóalap a beszerzési ár!). Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi adómentesség időszakában keletkezett, és ingyenesen átadja a vállalkozó, nem keletkezik fizetendő adója.
  • Saját vállalkozásban végzett beruházás esetében a használatba vételkor a folyó költségek adótartalma levonhatóvá válik, míg a bekerülési érték után adófizetési kötelezettsége keletkezik.
  • Abban az esetben, ha terméket szállít át a közösség másik tagállamába, de nem értékesíti, vagy nem hozza vissza, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül, és az általános szabályok szerint adót kell fizetni utána. Az értékesítés esetén pótlólag levonható adó nem keletkezik.
  • Közösségi termékbeszerzés esetén adót kell fizetni abban az esetben, ha az alanyi adómentes beszerzése meghaladta az adott évben a 10.000 eurót.
  • Termékimport után az a alanyi adómentes adózó adófizetésre kötelezett, de a termékimport után fizetett előzetesen felszámított adót nem vonhatja le.
  • Importszolgáltatás esetén is adót kell fizetni, és ebben az esetben sem illeti meg az adólevonás joga.

Az alanyi adómentes adózó abban az esetben, ha adófizetésre kötelezett, havonta tesz eleget a bevallási és befizetési kötelezettségének. Amennyiben nem keletkezik fizetendő adója, úgy bevallási kötelezettsége sem keletkezik.

Megszűnik az alanyi adómentesség abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 12 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben az adóalany két évig nem választhatja újra az alanyi adómentességet.

Az adóalany saját döntése szerint is kiléphet az adózási mód alól. Ebben az esetben a következő adóévben újra választhatja.

Az adómentesség megszűnését be kell jelenteni az adóhatóságnak.

 

 

 

19 hozzászólás az alábbi bejegyzéshez: “Alanyi adómentesség szabályai és buktatói”

  1. Üdv,
    MIlyen befizetési kötelezettséggel rendelkezik ilyenkor az adóalanyi? Havonta mennyit kell és hová befizeni?Erről sehol nem találok semmit…

    1. Tisztelt Kérdező!
      Milyen helyzetben érdekli a befizetési kötelezettség?
      Kérem tegye fel pontosabban a kérdését!

  2. Tisztelt Szakértő!Az ingatlan bébeadása az ÁFA trv. 86 § ‘L’ pontja szerint tárgyi adómentes. Ez azt jelenti, hogy nem számít bele a 12 milliós értékhatárba??

    1. Kedves Katalin!
      Az ingatlan bérbeadás bevétele sajnos beleszámít a 12 milliós alanyi mentes értékhatárba.
      Üdvözlettel
      Pósa Lívia

      1. Tisztelt Szakértő! Müszaki bolt /katás/ szeretne kilépni az áfa körből tekintettel a kis forgalomra december 31-el. Mi a teendő a meglévő árukészlet után visszaigényelt áfával be kell-e fizetni? Mit kell tenni a pénztárgéppel? Köszönettel.

        1. Kedves Gombkötő Jánosné!
          Az “áfás” időszakban vásárolt áru után akkor lesz áfa fizetési kötelezettségük, amikor az áru értékesítésre kerül. Természetesen csak abban az esetben, ha a beszerzéskor az áfát levonásba helyezték
          A pénztárgépnél be kell jelenteni a fejlécben történő változást (adószám) a NAV felé. Ezen kívül, ha a pénztárgépen nem volt beállítva az AAM kód, így azt is be kell állítania egy erre jogosult szakembernek.
          Üdvözlettel
          Pósa Lívia

  3. Tisztelt Szakértő,

    amennyiben alanyi adómentes adózást választom és nincs a bevételszámlák mögé költségszámla, akkor mekkora mértékű adót kell fizetni? Másodállásban végezném a vállalkozást.

    Üdvözlettel,
    Erzsébet

    1. Kedves Erzsébet!
      Az alanyi mentesség az áfára vonatkozik, nem a nyereségadóra, vagy egyéb más adóra.
      Mivel nem tudom, hogy az áfán kívül milyen adózást választott, így sajnos nem tudok Önnek érdemben válaszolni.
      Üdvözlettel
      Pósa Lívia

  4. Kedves Szakértő!

    Alanyi adómentes Kata-s EV. leszek. Ha mint EV vásárolok akkor ÁFÁ-s számlát kapok. Én kifizetem az ÁFÁ-t az üzlet berendezésére és a többi tárgyra de én ÁFA nélkül kapom a magánszemélyeknek árult terméket. Akkor a haszonra kell rátennem a költségeimet? Vagy milyen lehetőségeim vannak? ÁFA nélkül én mint Egyéni vállalkozó nem fogok kapni semmit?
    Köszönettel
    Mariann

    1. Kedves Mariann!
      Csak attól a vállalkozástól kaphat “áfa nélkül” terméket vagy szolgáltatást, aki maga is alanyi mentes, vagy olyan szolgáltatást számláz, ami mentes az adó alól.
      Minden egyéb esetben a vásárolt termék vagy szolgáltatás bruttó vételára lesz az Ön által elszámolt költség vagy ráfordítás.
      Én javasolnék felkeresni egy könyvelőt vagy adótanácsadót, mielőtt elindítja a vállalkozást. Érdemes lenne megbeszélni vele a lehetőségeket, hogy Ön is tisztában legyen ezekkel.
      Üdvözlettel
      Pósa Lívia

  5. Kedves Szakértő!
    Ha a cég koncertjegy értékesítéssel foglalkozik akkor a jegybevételt a partner felé 27% áfa feltüntetésével számlázom tovább vagy mentesként?
    Köszönettel,
    Erika

    1. Kedves Erika!
      Nem tudom, hogy Ön milyen adókötelezettség alá van bejelentkezve, így erre nem tudok érdemben válaszolni.
      Amennyiben Ön alanyi adómentes, úgy csakis alanyi adómentesként számlázhatja tovább.

      Üdvözlettel
      Pósa Lívia

  6. Kedves Erika!
    Ön, mint alanyi adómentes vállalkozó, nem alanya az általános forgalmi adónak, így nem tud áfás számlát kiállítani magyar adóalanynak ilyen tevékenységről. Én mindenképpen megbeszélném a könyvelőmmel is ezt a kérdést
    Üdvözlettel
    Pósa Lívia

    Kedves Pósa Lívia,
    Nagyon köszönöm gyors válaszát! Igen, alanyi mentesek vagyunk viszont a kolléganőmmel van egy kis dilemmánk a különös szabály miatt, hogy Mo területén a belépőjegy-et 27%-os áfa terheli, mert Mo-on letelepedett adóalanynak számlázzuk tovább. Így egy kicsit elbizonytalanodtuk az áfát illetően. Kérném ebben a segítségét!
    Köszönettel,
    Erika

  7. Kedves Pósa Lívia!
    KFT /Cégem/ bevétele nem éri el az éves 12000000 ft-ot,hiszen a Kft formát anno 15 évvel ezelőtt azért választottuk mert akkor ez bizonyult a legbiztonságosabbnak. Mára úgy alakult,hogy leginkább magán embereknek dolgozunk akik ha meghallják a 275 + Áfát nem kérik inkább a munkát. Így hátrányban vagyunk pld.KATÁS vállalkozáshoz képest. Kérdésem az , hogy egy KFT lehet ÁFA körön kívüli.
    Köszönöm válaszát!
    Tisztelettel: Szabóné

    1. Kedves Szabóné!
      Igen, bármelyik gazdasági társaság lehet alanyi adómentes.
      Viszont ezt legközelebb már csak 2021-re választhatja
      Üdvözlettel
      Pósa Lívia

  8. Tisztelt Pósa Lívia!

    A következő kérdésem lenne, fő szabály szerint alanyi adómentesen számlázunk bérleti díjat. (nem lakóingatlan) Tehát e szabály értelmében a számlának áfa tartalma nincs, nem lehet. Mi a teendő akkor, ha a bérleti szerződést úgy kötötték, hogy x forint+ Áfa, Ebben az esetben csak a nettó összeget, vagy az áfával növelt összeget kell – a számlán áfa mentesen feltüntetve – bérleti díjként kiszámlázni?
    Köszönöm válaszát!

    1. Kedves Szilvia!
      Sajnos ebben az esetben a bérleti szerződés hibás, azt szükséges kijavítani. Ön a bérleti díjat számlázhatja, az áfát nem.
      Üdvözlettel
      Pósa Lívia

  9. Tisztelt Pósa Lívia!

    Az lenne a kérdésem, hogy milyen szankcióra számíthat az, aki az év végén 3-4 millió forinttal átlépi a 12 milliós ÁFA határt KATA-s alanyi adómentes EV-ként, de elmulasztja az átlépést bejelenteni és alanyi adómentes marad? Van erre vonatkozóan törvényi leírás? Köszönöm szépen a választ.

    1. Kedves Erik!
      A kialakult helyzetet javítani kell, meg kell teremteni a törvényes feltételeket. Vagyis azt a számlát (illetve az azt követő számlákat), mellyel átlépte az alanyi adómentes határértéket (év elejétől 12 millió, év közben kezdő vállalkozónak időarányosan) helyesbíteni kell. Az alanyi mentes számla helyett áfás számlát kell kiállítania, amit a vevő (vevők) fele is meg kell küldeni. Az adatmódosító nyomtatványon az áfa kötelezettség kezdő dátumát is be kell jelentenie, valamint az áfa bevallásokat is be kell nyújtania, illetve a fizetendő áfát befizetnie az adóhatóságnak.
      Bírságot addig nem fog kapni, míg Önmaga rendezi ezt a helyzetet. Egy esetleges ellenőrzés során viszont biztosan lesz bírság. Én inkább nem várnám meg, hanem rendezném a szükséges dolgokat az állami adóhatóság, valamint a vevőim felé
      Üdvözlettel
      Pósa Lívia

Hozzászólás a(z) Erika bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük