A táppénzről szóló cikkünk második részében tovább boncolgatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Táppénz folyósítására akkor kerülhet sor, ha a magánszemély részére járó betegszabadság idejét már kimerítette.
Nézzük, hogy a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint mikor és mennyi időre jár a betegszabadság:
- a munkavállaló a betegség miatti keresőképtelenség idejére, évenként, időarányosan 15 nap betegszabadságra jogosult
- egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti pihenő- és munkaszüneti napot.
- a betegszabadság éven belül úgy is kiadható, hogy a munkaidő-beosztással azonos időtartamra mentesül a munkavégzés alól, ami ez esetben azt jelenti, hogy órában is kiadásra kerülhet a betegszabadság
Van néhány eset, amikor nem jár betegszabadság, viszont ezzel ellentétben a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár:
- üzemi baleset esetén
- foglalkozási betegség miatt
- veszélyeztetett terhesség esetén
- gyermekápolási táppénz esetében
- egyéni vállalkozói jogviszonyban
- társas vállalkozói jogviszonyban
- megbízás alapján biztosítottként
- már kimerítette az adott évben részére járó betegszabadság napjainak számát
Van két olyan eset, amikor a táppénz folyósításának időtartama nem függ a biztosítás időtartamától, akár 1 évig is folyósítható.
- a magánszemély 18 éves kora előtt lesz keresőképtelen
- a magánszemély az iskolai tanulmányok befejeztét követően 180 napon belül biztosítottá válik és a keresőképtelenségig folyamatosan biztosított
Fentebb említettem, hogy a gyermekápolási táppénz esetén nem jár betegszabadság, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult a biztosított magánszemély.
Gyermekápolási táppénz esetén az alábbiak szerint állapítjuk meg a járó táppénzes napok számát:
- 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, otthoni ápolása, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben való tartózkodás miatt a gyermek 1 éves koráig
- 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben való tartózkodás miatt évenként és gyermekenként 84 nap
- 3 évesnél idősebb, de 6 évnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben való tartózkodás miatt évenként és gyermekenként 42 nap (egyedülállók esetében 84 nap!)
- 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben való tartózkodás miatt évenként és gyermekenként 14 nap (egyedülállók esetében 28 nap!)
Természetesen léteznek olyan esetek is, amikor, bár a táppénzre való jogosultság megvan, de mégsem jár táppénz. Ezek az alábbiak:
- a biztosítás szünetelésének időtartamára
- arra az időre, amikor a biztosított a teljes keresetét megkapja (részben megkapott kereset esetén részben jár a táppénz)
- GYES ideje alatt, kivéve, ha az ellátás mellett munkát végez
- előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés ideje alatt
- saját jogú nyugdíj folyósításának idejére
- korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, életjáradék, bányászjáradék idejére, kivéve, ha az előbb felsorolt ellátások mellett munkát végez
Az alábbi esetekben a táppénz folyósítását megszüntetik:
- a magánszemély az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg és nem menti ki magát
- a keresőképtelenség ellenőrzése során az elrendelt vizsgálathoz nem járul hozzá
- az orvos utasításait bizonyíthatóan nem tartja be és direkt késlelteti a gyógyulást